A rostok táplálkozásunk ütőkártyái 2. rész
A rostok alapvető fontosságúak szervezetünk, elsősorban emésztésünk megfelelő működéséhez – mégsem fogyasztunk belőlük eleget. Érdemes többet megtudni a rostanyagok jótéteményeiről.
Rostok az emésztés szabályozásában
A rostok két fajtáját különböztetjük meg élelmiszereinkben: a vízben oldódókat és a vízben oldhatatlanokat.
A vízben oldódó rostok inkább a gyümölcsök húsában és a zöldségekben találhatók meg (ilyenek pl. a hüvelyesek, a zab, az árpa, a gabonaszemek). A vízben oldódó rostok zselésítő tulajdonságúak, mivel vizet kötnek meg, és viszkózus gélt képeznek a bél nyálkahártyáján. Ez a gél a vékonybélben – ahol a tápanyagok és a vitaminok felszívódnak – védőréteget alkotva korlátozza az ételekben található koleszterin és cukrok felszívódását. Ennek nagy jelentősége van a koleszterinémia (fokozott koleszterinszint a vérben) megelőzésében és a vércukorszint szabályozásában.
De nemcsak a vízben oldódó rostok fontosak egészségünk szempontjából, hanem a vízben oldhatatlanok is. A vízben nem oldódó rostanyag leginkább a növények héjában, illetve kérgében koncentrálódik, de a teljes kiőrlésű gabonafélékben és az olajos magvakban is megtalálható. Ezek a rostok vizet vesznek fel, ennek következtében megduzzadnak a gyomorban, teltségérzetet okozva. Pozitív hatást gyakorolnak az emésztőrendszerre, a béltranzitra, és a székrekedés ellen hatnak. Ahhoz, hogy maximálisan kihasználjuk a rostok előnyeit, fontos váltogatni és kombinálni étrendünkben a vízben oldódó és vízben oldhatatlan rostokat tartalmazó élelmiszereket.
A mikrobiótánk rostokkal táplálkozik
A rostokban szegény és zsírban gazdag táplálkozás kimeríti a bélflóra mikroorganizmusaiból álló mikrobiótát, amely maga is számos metabolikus (anyagcserével kapcsolatos) funkcióban vesz részt, mint az immunitás, emésztés stb.
Az élelmi rostok valójában prebiotikumok, amelyek a bélrendszeri mikrobióta egyetlen táplálékát képezik.
A rostok elengedhetetlenek az egészséges mikrobióta kialakulásához, mivel lehetővé teszik a mikrobióta egyensúlyának és diverzitásának, valamint a jó baktériumok megfelelő tömegének fenntartását. A dysbiosis az a rendellenesség, amikor a jótékony baktériumok mennyisége alacsony a bél flórában, a bél mikrobióta-egyensúlyának megbomlása pedig közvetlen hatással van az egészségre. Nagyon valószínű, hogy néhány éven belül képesek leszünk összekapcsolni a betegségek túlnyomó részét a dysbiosissal.
Napjainkban már biztosan tudjuk, hogy a mikrobióta ezen állapota szerepet játszik az irritábilisbél-szindróma (IBS – az emésztőrendszer funkciózavara) kialakulásában, ami olyan krónikus panaszokkal jár, mint pl. a puffadás, az időnkénti hasfájás vagy a székelés zavara. De elősegíti a krónikus gyulladásos bélbetegség (IBD) és a Crohn-betegség kialakulását, vagy a vérzéses vastagbélgyulladás, a diabétesz, az elhízás és az ehhez köthető májbetegségek megjelenését is. Meglepő, hogy a mikrobióta dysbiosisa olyan neuropszichiátriai kórképekben is befolyásoló tényező lehet, mint a depresszió vagy az Alzheimer-kór.
FORRÁS: PATIKA Magazin